Nem tetszik az alaptörvény értékrendje? Lassan jobban jár, ha a véleményét megtartja magának
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Antiszemita, nacionalista volt, pogromokat hajtott végre, a totalitárius államban hitt és a terror vezérelte a román Vasgárdát és vezérét, Corneliu Codreanut. A minapi romániai elnökválasztás első fordulójában a mozgalommal azonosuló Calin Georgescu került az élre, akinek gyanús kampánymanipulációi miatt az alkotmánybíróság törölte az eredményt, így a cikkünk megjelenésének napjára kiírt <strong>második</strong> fordulót nem tartották meg.
A bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságának megsemmisítéséhez a korbács és kenyér politikáját alkalmazzák. Ebben pedig a többéves kiéheztetés után partnerre is leltek a vezetőkben.
Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.
Az ellenségeimmel elbánok, csak a barátaimtól ments meg, uram – mondhatná Orbán Viktor, miután szövetségese, a szlovák kormányfő kabinetje a magyarságot sújtó nyelvregulákat készül elfogadtatni.
Gimnáziumok helyett a szakképzésbe akarja terelni Orbán Viktor az általános iskolából kikerülőket. A mesterterv részben bevált, de a több munkáskezet látni akaró kormányfő nem elégedett.
Nem kevés munkája van Orbán Viktornak abban, hogy Donald Trump vele példálózzon az amerikai elnökválasztás kampányában. És persze a magyar adófizetők is rengeteg pénzt költöttek erre a múló sikerre. De kinek és milyen hasznot hozhat, ha a republikánus jelölt visszatérhet a Fehér Házba?
Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.
Volt, illetve jelenleg is kormányközelben lévő külügyesek is fenntartásaikat hangoztatják Orbán Viktor külpolitikai kanyarjaival kapcsolatban, ám a kormányfőnek a belső kritikákra sincs füle.
A társadalom – nem kis részben a még évekig tartó megtorlások súlya alatt – illúzióit vesztve a Kádár-rendszerben elfogadta a realitásokat, szinte kollektív amnéziába esett, elfeledte 1956-ot s annak ellenállóit. Ez a gondolkodásmód csak 1989-ben változott meg valamennyire, például Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszéde után. A forradalmárok dicsőséget vonta kétségbe Orbán Balázs interjújában, erősítve ezzel a Kádár-kori narratívát.
Orbán Viktor újonnan hangoztatott külpolitikai csodafegyvere, „a nagy stratégia alapja”, a konnektivitás alapos tesztelésnek lesz kitéve, ha az izraeli konfliktus tovább folytatódik.