Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.
Az ellenségeimmel elbánok, csak a barátaimtól ments meg, uram – mondhatná Orbán Viktor, miután szövetségese, a szlovák kormányfő kabinetje a magyarságot sújtó nyelvregulákat készül elfogadtatni.
Gimnáziumok helyett a szakképzésbe akarja terelni Orbán Viktor az általános iskolából kikerülőket. A mesterterv részben bevált, de a több munkáskezet látni akaró kormányfő nem elégedett.
Nem kevés munkája van Orbán Viktornak abban, hogy Donald Trump vele példálózzon az amerikai elnökválasztás kampányában. És persze a magyar adófizetők is rengeteg pénzt költöttek erre a múló sikerre. De kinek és milyen hasznot hozhat, ha a republikánus jelölt visszatérhet a Fehér Házba?
Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.
Volt, illetve jelenleg is kormányközelben lévő külügyesek is fenntartásaikat hangoztatják Orbán Viktor külpolitikai kanyarjaival kapcsolatban, ám a kormányfőnek a belső kritikákra sincs füle.
A társadalom – nem kis részben a még évekig tartó megtorlások súlya alatt – illúzióit vesztve a Kádár-rendszerben elfogadta a realitásokat, szinte kollektív amnéziába esett, elfeledte 1956-ot s annak ellenállóit. Ez a gondolkodásmód csak 1989-ben változott meg valamennyire, például Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszéde után. A forradalmárok dicsőséget vonta kétségbe Orbán Balázs interjújában, erősítve ezzel a Kádár-kori narratívát.
Orbán Viktor újonnan hangoztatott külpolitikai csodafegyvere, „a nagy stratégia alapja”, a konnektivitás alapos tesztelésnek lesz kitéve, ha az izraeli konfliktus tovább folytatódik.
A miniszterelnök politikai igazgatója tételesen megtagadta azt, amit Nagy Imre újratemetésén mondott főnöke, Orbán Viktor. Riba István elemzése.
Egykori III/III-as tisztet igazolt le a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a politikai furkósbotként működő szervezet „tudományos” műhelyének élére.
Bese Gergő esete kapcsán többen annak adtak hangot, a pap bűnei miatt egyházilag érvényes-e a házasságuk, nem kell-e a gyereküket újra megkeresztelni, érvényes-e a gyónás után adott feloldozás. Az egyháznak azonban erre kész válasza van, hiszen már a korai időkben szembesült azzal a problémával, hogy a papok is bűnbe esnek. S ezért megoldást kellett találni arra a problémára, hogy ha egy bűnös pap szolgáltatja ki a szentségeket, akkor azok érvényesek-e.
Ha komolyan gondolta, ha nem, a hozott hátrányok csökkentésével indokolta a kormány az oktatás központosítását. Az elmúlt bő egy évtized mérlege jól mutatja: épp az ellenkezője történt.